Üres zsebek
Üres zsebek Mikor kifakulnak az igaz színek, és elhalkul a valósnak hitt dal, nem dobbannak egymásért vérző szívek, majd a meseszép is visszhangba hal. Vágatlan…
Tovább olvas →Üres zsebek Mikor kifakulnak az igaz színek, és elhalkul a valósnak hitt dal, nem dobbannak egymásért vérző szívek, majd a meseszép is visszhangba hal. Vágatlan…
Tovább olvas →szelek szárnyán álmokat kerget olykor szabadon szárnyal elveszett énem szél barázdálja arcom türkizkék csend ölel át és az idő is megáll olyankor fenn az égen…
Tovább olvas →Szívem mélyén Mohás cserepeken fürdőző napfény melengette lelkem. Szellő játszott tavaszt arcom barázdáin pajkosan. Szívem mélyén rég feledett emlékekre leltem, majd raktam őket vissza, egy…
Tovább olvas →Mikor azt mondod: „Mindegy már” A képed nézem. Fejemben, mint vad vihar tombolnak a gondolatok, nem hagyva békét egy pillanatra sem, miközben lelkem fájón, lágy…
Tovább olvas →ezernyi kopottas kövek közt egy szív alakú is csendesen lapul ezernyi kis repedést kapott útján idáig te felvehetted volna de csak nézted szótlanul mohol, 2017….
Tovább olvas →Január elején Tavaszias mosollyal köszönt rám a Január. Belém karol vidáman, s az orromnál fogva vezet, csalókán langy szellő kacagva cibálja meg ingem, elsuhan a…
Tovább olvas →Halálsoron Leülhettem volna, de én csak mentem tovább. Hajtott kielégületlen létem, hogy bejárjam a poklot magát, megfertőzve vérem törtem arccsontot, zúztam szét bokát. Dohos sziklán…
Tovább olvas →Kezed melege Ne nyugodjon a szív, ha táncolni akar, legyen hurrikán, tomboló vihar, mi tüzet áraszt! Villám, mely szemedre festi a vágyat, s kezed melege…
Tovább olvas →