E(l)ső
E(l)ső Őszbe olvadó csendes éj, rég elsiratott álmok, mámorban úszó szenvedély, kies pont, ahol állok. Feledett emlékek hamva marón kaparja torkom, elhaló akkordok hangja dönti…
Tovább olvas →Címke: szürke felhők
Kesergő
Kesergő Kopottas kabátba öltözik a táj, Görnyedt háttal tűnik a nyár csendben el. Sínek közt tétován legelésző nyáj, Melyet sem juhász, sem puli nem terel….
Tovább olvas →