E(l)ső
E(l)ső Őszbe olvadó csendes éj, rég elsiratott álmok, mámorban úszó szenvedély, kies pont, ahol állok. Feledett emlékek hamva marón kaparja torkom, elhaló akkordok hangja dönti…
Tovább olvas →Címke: emlék
Vers helyett
Vers helyett Lehulló falevelek emlékeztetnek a bejárt útra, tarka lepelként festik elém a közelgő telet. Haláluk hoz új születést, mi jön majd tavasszal újra, de…
Tovább olvas →
Tengerkék
Tengerkék Megfakult emlékek közt lapozok, s ragad magával egy rég feledett kép, hol egy szempár ragyogó tengerkék tükrében tündöklő hold és csillagok fénye varázsolt tavaszi…
Tovább olvas →
Most ölelj!
Most ölelj! Ne az álmokat kergesd, mikor a jelen hozzád simul és legszebb pillanatai is oly gyorsan folynak el! Az elvetélt emlékért áruld hát el…
Tovább olvas →